A Békási Kerékpáros Teljesítménytúra hosszú távján a Dobogókő megmászásának jóvoltából a 103 km-es túra során 1500 méternyi szintkülönbség leküzdése várt a mezőnyre, azaz életem eddigi legkeményebb kerékpáros erőpróbája előtt álltam. Az időlimit 6 óra volt. (A tavalyi Balatonmanen 90 km-en 1200 m-nyi szintkülönbséget teljesítettem 4 óra 10 perc alatt.) Így aztán csak a Luki vállalta csak velem ezt a keménynek tűnő teljesítménytúrát. A már napok óta várt eső vasárnap is elmaradt, csak az éjjel esett, így kevés napsütésben, szélben és hűvös időben volt részünk, ezt azonban én cseppet sem bántam. A Móni, a Duda és a Kati a 34 km-es rövidtávon indultak. (A középső összesen 63 km-t tett ki.)

 

Én három szakaszra bontanám a 104 km-es túrát. Először is a Pilisszántónál lévő első ellenőrzőpontig, ami kb. 25 km. A Békásmegyer – Budakalász – Pomáz – Csobánka – Pilisvörösvár – Pilisszántó útvonalon már komolyabb emelkedőkkel kellett megküzdenünk, Csobánkán volt a legdurvább 12%-os kaptató, utána viszont a jól megérdemelt lejtő volt a jutalmunk. Ezután is emelkedő-lejtő-emelkedő-lejtő kombók nehezítették az utunkat. Idő: kb. 1 óra. (kb. 25 km/h)

 

A második szakaszt nevezhetjük a csúcstámadásnak, ami a Dobogókő megmászását jelentette ez kb. 10 km-t tett ki (Pilisszántó – Pilisszentkereszt – Dobogókő). Már a Pilisszántói ellenőrzőpont és a Pilisszentkereszt közötti szakasz (kb. 3 km) sem volt piskóta, ahol egy hosszú emelkedő várt ránk, szegény csajszi, talán még most is felfelé tolja a bicóját… Alapszabályom a már (meg)emlegetett Balatonman óta: emelkedőn soha ne szállj le! A Pilisszentkereszt-Dobogókő (kb. 7 km) között jött el a szigorúan vett hegyi menet. Az ellenőrzőpont a csúcs alatt 2 km-el volt felállítva, szóval a tetejére, azaz 700 m-re fel sem kellett menni. Én már mentem volna tovább és csak visszafelé pecsételtettem volna, de aztán mégis a könnyebb utat választottam… Amúgy utólag megállapítottuk a Lukival azt, hogy nem is volt olyan vészes eme ’’dombocska’’ megmászása, tudniillik a hegytetőre vezető szerpentin ugyan emelkedett, de nem meredeken, %-ot jelző tábla nem is volt elhelyezve az út mellett. Idő: kb. 1 óra. (kb. 10 km/h)

 

Lefelé pedig következett a jutalomjáték, ergo féktelen száguldás, de mindezt ésszel, mert könnyen ki lehet repülni az útról, plusz a szemből jövő autókra és persze a kátyúkra is nagyon figyelni kell. Hihetetlen, hogy a nagy sebességgel járó menetszél mennyire lefagyasztja az ember mellkasát, a hideg valósággal a csontig hatol. Nagyon furcsa és kellemetlen érzés, nemigen volt még ilyenben részem. Kár, hogy nem osztogattak fent újságpapírt, amit betömködhettünk volna a mezünk alá, ahogy azt a profik szokták. A lesiklás pedig már a túra harmadik, ámde legnagyobb részéhez tartozott, a hegyen 1/3 kipipálva, azaz már csak 2/3-a van hátra, ami kevesebb, mint 75 km. Esztergomig (kb. 15 km) az út nagy részét a lefelé való zúzás teszi ki, ezt koronázza meg a Bazilika lenyűgöző látványa, majd a városból kiérve már a Dunaparton tekerhetünk. Ez kb. a túra féltávja. Visegrádig kb. 25 km-en végig sík terepen haladhatunk a csodálatos Duna-kanyarban. Vár, IV. Béla szobra és a városkapu alatt/mellett/alatt tekertünk tovább a 11-es főúton. (A harmadik ellenőrzőpont Visegrád előtt, Lepencénél került felállításra.) Innen még kb. 30 km van hátra a Visegrád – Szentgyörgypuszta – Dunabogdány- Tahitótfalu – Leányfalú – Szentendre – Budakalász – Békásmegyer útvonalon a célig. Az út szinte végig sík, de Szentendrén azért van egy-két ráadás emelkedő, plusz a többsávos főúton vigyázni kell, az út minősége pedig a szélén katasztrofális. A buszok jelentik a fő veszélyt, amikre Esztergomtól kezdve nem árt végig figyelni! A Szentendre-Budakalász közötti kétsávos úton nem lehet kerékpározni, így itt a kerékpárutat vettük igénybe, ami azonban elég rossz állapotú. Idő: kb. 3 óra. (kb. 25 km/h)

 

Végül is sikerrel teljesítettük a leghosszabb távot, ezen a gyönyörű útvonalon, ami nagy élmény volt mindkettőnk számára. Útközben többször is megálltam fotózni, azaz nem versenyeztünk, inkább túrajellegű volt a dolog, persze a szintidőt azért szem előtt tartottuk, így nagyobb megerőltetés nélkül értünk célba. Össz időnk: kb. 5 óra. (BPM: 130-170) (kb. 20,8 km/h) Fogyasztásom: 2 db müzliszelet, 1 db gél, 2 db nápolyi, 0,7 l iso, 1,2 l víz.