Életem első biciklis eseményén jártunk ma, a Békás túra 35 km-es távján. Tamás pár éve beszámolt a hosszabb távról, ezért engem ért a megtiszteltetés, hogy a mostaniról írjak pár sort.

Nem igazán vagyok nagy biciklis, szám szerint ez volt a harmadik alkalom, hogy ezen a bringán tekertem (ősszel vettük, de egyből jött utána a hideg, és hanyagoltam szegényt), ez előtt pedig évekig nem igazán ültem nyeregben, mert mindig olyan bringám volt, amit lehetetlen volt kivarázsolni a sufniból / emeletről / pincéből az utcára a súlya miatt.

Amióta a Merida a bicajom, megfogadtam, hogy gyakrabban járok el tekerni, mert a korábbiakkal ellentétben ezzel nem szenvedés, hanem eszi az utat, és elég jól lehet vele haladni, viszonylag kevés hajtással is. Egyetlen bajom van még az országúti biciklikkel, hogy nem érem el a féket. Kicsi a kezem hozzá. Most ezen a 48 km-en volt lehetőségem kipróbálni fogásokat rajta, de még eléggé szokni kell ezt, mert a folyamatos nyújtózkodástól nagyon elfáradt a kezem.

A békásmegyeri McDonald’s-nál volt az esemény központja. Gyors nevezést követően 9:00-kor elindultunk Szentendre felé a kerékpárúton.

Nagyon tetszett az útvonal, szép helyeken mentünk. Néhány rosszabb szakaszt leszámítva jó minőségű volt az aszfalt. Leányfalun a fordítónál elnéztük az ellenőrzőpontot, így 2 km-t rátoltunk a távra. Még jó, hogy Tamás már járt erre és feltűnt neki, hogy már rég vissza kellett volna fordulnunk. Gyorsan csekkoltuk a nevezéshez adott térképet, és hamarosan megtaláltuk a sátrat. Mondjuk egy táblára azért kiírhatták volna a gyengébbek kedvéért, hogy “Békás túra balra”, vagy valami hasonló.

Itt volt egy ici-pici mini akadálypálya, amit mindketten megcsináltunk, Tamás ügyesebben, én kevesebb sikerrel 😀 Lepecsételtük az ellenőrző papírt, és elindultunk visszafelé ugyanazon az úton, mint amin jöttünk.

A célban a jól megérdemelt emléklap, kitűző és mekis kupon várt, amit azonnal le is fogyasztottunk. Innen még hátra volt 7 km tekerés hazáig, ami a kaja és ülés után már nem esett annyira jól.

Összességében nagyon tetszett a túra. Kicsi, békés, családias hangulat jellemezte, semmi nagy flanc és felhajtás nem övezi, és ezt szeretem. Legközelebb is mindenképp elmegyünk. 🙂