Kissé nehezen ment a hajnali 5 órás kelés, de nagy nehezen sikerült 7:30-ra leérnem Szekszárdra. Kegyetlen hideg volt, de amúgy tiszta időt fogtunk ki. A pálya eleinte nagyon jól futható volt, inkább a második felében jöttek a térdig érő saras részek. Az elágazások kijelölése elsőosztályú, rendes nagy táblákkal volt jelölve, hogy ki, hova, merre.
Elvileg 29 kilométer a táv, én ennél 1 kilométerrel többet mértem. Mindenesetre a célidőm (03:36:05) egész jó lett ahhoz képest, hogy mennyit küzdöttem a saras részekkel.

A célban életem legjobb gulyáslevesét ettem, amiből bármennyiszer lehetett szedni. Ez az első terepfutás amiről úgy jöttem haza, hogy itthon nem egyből pizzarendeléssel kellett indítani.

Az érem, a rajtszám, a mezek, a csősál, mind nagyon szép munka. Ez egy minőségi esemény, tökéletes szervezéssel. A legjobban megszervezett terepfutó verseny amin valaha részt vettem.

Galéria