Király Ágnes

Nagyjából 14 éves koromban jöttem rá, saját elhatározásból, hogy sportolni szeretnék valamit, korábban sosem járattak a szüleim semmire. Akkoriban az első választásom a balettre esett. Hamar kiderült, hogy nem ez a nekem való sport, és 1 év után már inkább más irányban próbálkoztam 🙂

2,5 évig jártam a Honvéd női baseball csapatába, de sajnos a munka és tanulás közbeszólt, így ezt fájó szívvel hagytam abba annak idején, és mivel elég kevés lehetőség van itthon ennek a gyakorlására, így később sem folytattam.

Azóta inkább a küzdő- és edzőtermi sportokat próbáltam ki, többek között krav magát (a P1-es vizsgát megcsináltam, végül a P2-re fekészültem, de nem szereztem meg a papírt) és kettlebellt. Egy éve járok rendszeresen terembe, funkcionális crossfit köredzésre, ez az, amit most a legjobban szeretek.

Kedvenc sportszerem a roller, bár nem lehet eléggé komolyan venni, de mivel mindenhova azzal járok, hóban-sárban-esőben, így a heti 20-30 km simán megvan vele, így én ezt tekintem fő sporteszközömnek.

Tamás futómániáját már 5 éve kísérem figyelemmel, de nekem 3 év kellett, hogy elszánjam magam, valamint további másfél év ahhoz, hogy komolyan is vegyem a futást. Jelenleg a terepfutó akadályversenyek hoznak lázba, így ebben próbálom erősíteni magam, több-kevesebb sikerrel, de annál nagyobb lelkesedéssel.